Só-joker
Három és fél perc show sóval, ahogy még nem használtál sót
életedben, szóval jóóó....:)
ja, hát arra is jó, hogy lásd, nem kell feltétlenül ragaszkodni egy
maradandó alkotáshoz...
só-jóker
Három és fél perc show sóval, ahogy még nem használtál sót
életedben, szóval jóóó....:)
ja, hát arra is jó, hogy lásd, nem kell feltétlenül ragaszkodni egy
maradandó alkotáshoz...
só-jóker
Sazotszik! :)
Uyge msot mőtegedölpk, hgoy mi a fskzeés bjaom van neekm, hgoy így
íork?
Ngolauym, smemi, cask egy kis mtelépgeset artkaam onzoki ntekek,
hgoy loásástk mrie keéps az ayugnk. Az eénym lbábeaglis! :)
Uigayns, eslő pnaltilaótl kvzede fkélyonayn tatdum osvlani az iylen
söezgvet, nem klel gzoldooknonm smimen, az aaygam rtögön flegtofa a
svazak émelrtét. Táhet a fbancra a háíelrssyesal! Nem, neeem, cask
vecictelm, itt heylseen lríet svzaak vnanak ökeszuytusvla. A lyenég
cask anyni, hgoy az eslő és az uslotó btűek a hüleyökn lneygeek.
Ínri vnoizst eélg nhéez. Uhh….
na ja, ezért olyan
jók a japánok, mert a fogalomjelölő kandzsik közé kanákat kevernek,
ami viszont már szótagírás... tehát írás-olvasás közben
folyamatosan használják mindkét agyféltekéjüket... (ugye az egyik
jobb a másik bal agyféltekés meló)
és bizony erre jó egy jobb rajzféltekés agytanfolyam, ahol az ember
picit beleszagol ezekbe a dolgokba, mesmeg pedig a rajztudása is
szépen fejlődik, nézzétek meg:
Tanulás előtti és utáni rajzok.
Hát ennyit számít a mentális váltás, az egómentes jelenlétből észlelés. :)
Nekem ez is tetszik, bár más kategória, mint az asztalos Shepard
kép... :)))
hallucináció:
Nézd meg ezt az asztalt… elhiszed, hogy a két asztallap
egyforma???
Pedig jeeee…. Nyugodtan méregess..
:)))
Na ilyen klassz dolgokkal lehet foglalkozni egy J-arton…
jártál már olyanon?
A kép Roger N. Shepard pszichológus munkája, aki a Stanford Egyetem
professzora, és ismert szakértője az érzékelésnek és a
megismerésnek.
Sziasztok!
61-ben születtem, és 50. évemet töltöm idén,
ezt ha összeadom:
61+50=111
Ebben semmi érdekes, de képzeljétek el, hogy a két lányomnak is 111
jött ki. Az egyikük 92-ben született, és idén lesz 19 éves,
92+19=111
a másikuk 87-ben született és idén lesz 24 éves:
87+24=111
Ez már így is elképesztő, de rájöttem, hogy akik képet vettek eddig
tőlem, azoknak is kivétel nélkül 111 a végeredmény, ha összeadják a
születési évük utolsó két számjegyét és azt, hogy hányadik évüket
töltik be az idén. Ez valami hihetetlen!!!!
Biztosan van valami kapocs, lehetetlen, hogy ez véletlen
legyen!!!
Van egy olyan érzésem, hogy akiknek szintén 111 jön ki, azokkal
valami olyan karmikus kapcsolatom van, valami olyan EGYSÉGBEN
vagyunk egymással, amiről az átlagosan gondolkozó embernek fogalma
sincs!
Szerintem végezzétek el ezt a kis rövid fejszámolást, és ha megvan
az egység’, akkor ugorjatok a honlapom
galériájába, és rendeljetek egy mandalát!
Köszi!
Hát egyszerűen belezúgtam egy zenébe, hetek
óta hallgatom, többször egymás után, és még mindig nem untam meg,
ami azért nagy szó. (Most múlik pontosan egy feldolgozása)
Ezt a klippet úgy szeretem, ahogy van, nem csak hallgatni, hanem
nézni is, mert olyan helyesen évezik, amit csinálnak… a kedvenc részem, mikor az énekesnő elmosolyodik…
:)
Arra gondoltam, hogy iderakom
a linkjét, hátha másoknak is annyi örömet okoz, mint nekem. Meg
egy kicsit kíváncsi is vagyok, hátha megírjátok, hogy szerintetek
miről szól, és milyen hatással van rátok, ugyanis:
Engem mindig maximálisan feltölt ez a zene, olyan vidám leszek
tőle, és úgy mennék el a gép elől bele az életbe, hogy éljem,
élvezzem…
De!!!
Aki valójában vagy
Lehet-e, hogy több ez az élet
amit "enyém"-nek nevezünk,
mint egy utazás a téren át
vagy egy történetecske?
Több-e az élet
mint amit a test érez?
Mint amit az elme ki tud következtetni
a megtapasztaltakból?
"Itt ki kell térnem a hordaélet leggonoszabb torzszülötteire: az
általam annyira gyűlölt militarista szellemű alakulatokra!
Nem becsülöm azt az embert, aki élvezettel tud a sorban zeneszóra
menetelni: ez az ember agyát csak tévedésből kapta, hiszen teljesen
elegendő lett volna neki a gerincvelő is.
A civilizációnak ezt a szégyenfoltját a lehető leggyorsabban el
kellene tüntetni!"
Forrás: Popper Péter- Hordaléktalajon
Nem tudom, ki-hogy van vele, de én szeretem nézegetni Albert
Einstein fényképeit. Popper egyik könyvéből kiderült, hogy ő is, és
hogy ő úgy vette észre, hogy az időskori képein egyre szomorúbb
lett a szeme. És tényleg...
Ezen a linken olvashattok még két idézetet Einsteintől.
Nagyon remélem,
hogy most az egyszer csak kicsit van igaza Popper
Péternek, akinek az egyik történetét idézem be.
Remélem, hogy tisztességes ember is képes azonnal visszarobbanni ha
rátámadnak, és nem lehet rizikó nélkül még kötekedni se vele.
Ismerek több ilyen embert is, és nem is tudnék elképzelni magam
mellé olyan társat, aki nem ilyen. Meg olyanokat sem, mint a
villamosmegállóban álló többi hat-nyolc ember, akik nem segítettek.
Van egy mondás, amit nagyon igaznak tartok;
-Ha valaki tétlenül nézi, hogy egy másik lény szenved, ha
segíthetne de nem segít, akkor az ő beleegyezésével történik a
dolog, és olyan, mint ha ő tenné.
-"Mondja egyik kollégám, hogy baj van a tizenhét éves fiával,
depressziós, képtelen kiszedni belőle, mi a gond, foglalkozzam
kicsit vele. Kiderült, a srác
Ez elé muszáj előre is bocsikálni és
felhívni a figyelmet, hogy ez egy menzesz előtti kesernyés,
őrjöngés-ömlengés… a saját bazi nagy egóm játékai miatt akadtam ki,
elég rendesen…
Olvastam egy cikket, amiből ide rakok pár sort, hátha.
„Az Őrségben, ha valaki kullancsot talál a bőrében, elővesz egy
gyufaszálat. Idézem a további teendőket: „Nyálazzuk meg a gyufa
fejét, majd közvetlenül a kullancs teste mellett lassan körözzünk,
mintha kenegetnénk!” A kullancs pár másodperc múlva átmászik a
gyufára, mert nagyon szereti a foszforos illatot, képes elhagyni
miatta a testet. A kullancs feje így még véletlenül sem marad
bennünk!”
Na én olyan trééé hangulatban vagyok, hogy erről csak az jutott
eszembe, hogy
engem még a kullancsok sem szeretnek!!!
sőt a szúnyogok sem csípnek! (mondjuk ez nem gond)
de tényleg, jön a szúnyog vámpír-repülésben, és a bőrömtől kb. fél
centire elbizonytalanodik, néha azért még leszáll, de max. ücsörög
egy kicsit, és már megy is a szomszédra…
kullancs is csak egyszer jött belém…
akkor az aktuális C/ex szerencsére sutty már ki is szedte, még
mielőtt bepánikolhattam volna… mondtam is rögtön, hogy mégis szép
az élet…
amúgyis egy szép nyári napon, egy tóparton dagonyáztunk, vagy 20
évvel ezelőtt…
de most uuuuuuu….
ÚÚÚÚÚÚ most tele van a hócipőőőőm…
az a gond, hogy magammal…
tehát menekülési útvonal sincs...vagyis van, csak ilyenkor okosan
nem használom… én nem tudom ki-hogy van
vele, de én már bazira unom, hogy mindent
tudok,
DE NEM HASZNÁLOM!!!
Vagyis nem eleget, és amikor a legjobban kéne, akkor meg alig…
Pedig másoknak olyan kis hasznosan el tudom magyarázni, én meg
bőszen szívatom magam…
na a mindent tudást arra értem, hogy egy rakás kipróbált, működő
technikát ismerek arra, hogy hogy kell nem
nyüglődni feleslegesen!!!
Mert a fájdalom az életben elkerülhetetlen, de a megélt fájdalmaink
döntő százaléka
hóót felesleges!
magunknak köszönhetjük,
a gondolatainkkal tartjuk életben, tápláljuk őket…
a kis fájdalomtestünk enni akar a nyomorult, és ha nincs éppen
konkrét okunk a nyavalygásra, a negatív indulataink kiélésére,
akkor felfújunk valami semmiséget, kis ügyesen kreálunk magunknak
bármit…
pl. azt mindenki tudja, hogy VVAnikót milyen durván félresöpörte
maga elől az Alekosz… hát az brutális volt, csodálom, hogy szegény
lányka, csak ennyire borult ki tőle…
az egyik kedvenc rokonom is a minap azzal lepett meg, hogy 30 évvel
ezelőtti sérelmén puffog már hónapok óta, és hogy ő most bosszút
ál, és esküszöm jobban ki volt akadva így pár évtized után, mint
akkor frissiben…
hát ilyen okosak vagyunk mi emberek, ha nyüglődni
akarunk… neki akkor frankón
elmagyaráztam, hogy: gondolj már bele, hát ezek az indulatok,
negatív energiák elsősorban neked ártanak, nézz tükörbe, ráadásul
az egész környezeted hangulatába belepiszkítasz…
a másik fele, meg hogy eredetileg nem is neked volt bajod, hiszen
te sem érted, hogy mostanában mitől vagy ilyen, hanem a
kollektívből kaptad a szart, csak nem vetted észre, és előástad ezt
a régi csóka dolgot, hogy témát adj az indokolatlan
puffogásnak…
olyan okosakat tudok mondani, hogy néha teljesen meghatódok
magamtól…
és hiába…
ez a rusnya egóm, (olyan kis igyekvő a lelkem) csak terpeszkedik
rajtam, és hiába figyelem, tudok róla, tudom előre a kis trükkjeit,
együtt dúdolom vele a uncsi lemezeit…. és még sem tudok túllépni
rajta!
Nincs olyan, hogy szabad akarat! Jaj.. ez már megint a titkos
tanítás, amire nem mindenki érett…
persze, első körben VAN!… ne hallgass rám, küzdj… próbáld ki a
határaid, tegyél meg mindent, ne add fel, stb.
de pár év után, pár évtized után, azért gondolkozz el ezen az
akarat dolgon… én pl. úgy vagyok vele, hogy vannak dolgok, amiket
meg akarok tenni, és még sem teszek meg, és vannak dolgok, amiket
nem akarok megtenni, és mégis megteszem…
így volt egész életemben…
és nagyon rossz duma lenne részemről azt mondani, hogy amit nem
tettem meg, azt nem is akartam igazán, mert tudom, hogy mennyire
akartam, és szenvedtem tőle, hogy mégsem tettem meg… és pontosan
tudom, hogy olyan dolgokat is tettem, teszek, amiket NEM AKAROK!
NEM NEM ÉS NEM! Eszembe sem jutna szándékosan tenni, és
megtevődik!
-erre mondta PP.,
hogy nem szabad összetéveszteni a külső és a belső
lehetőségeket...
Na ebből van már elegem… most nagyon rám tört…
nagyon gázos programok működtetnek… és hiába vígasztalom magam,
hogy legalább úton vagyok, hogy azért apránként, de haladok.. tele
van a tököm a stagnálással, a totyorgással…. áttörést akarok!!!
ooo… legalább egy kis friss lendület jönne…
én már olyat is kipróbáltam tegnap, hogy mások nyavalyáiról
olvasok, sőt, szegény Japánról is néztem videókat, hogy na tessék,
mi bajom van hozzájuk képest?!
Ilyen kis primitívusz trükköket is bevetettem, mert azért ez is
működik, egy kicsit megkönnyebbül az ember, ha kinéz az ablakon…
mert ugye még ablaka is van, és jön haza a kicsi lány, aki
szeretettel felinteget… húúúúúúúú….. de ezek csak pillanatnyi
megkönnyebbülések…
az is a gond, hogy az egész emberi kollektív hangulat is siralmas
állapotban van… az pedig mindenkinek kihat a személyes kis
érzelmeire is… lehet, hogy nem mindenki egyformán érzékeny rá, de
hogy hat, az biztos…
nekem 8… ugyanis tudok róla, sokszor fel is ismerem, hogy ezt a
hangulatot most ajándékba kaptam a közösből, vagy a tényleges
jelenem ad rá okot, valóban a saját érzésem-e… azért fontos
észrevenni, mert mielőtt még személyessé teszed, könnyebben el
lehet engedni... ha már kisajátítottad, kerestél rá (tudattalanul)
egy saját okot', úgy nehezebb...
Jó, én értem, hogy miről regélek… csak azt nem, hogy minek???
Tényleg.. minek?
és ezt most tegyem fel a blogba? Vagy kukázzam ki? Mert úgy
kezdtem, hogy valami olyasmit írok, amit felteszek, de hát ez lett
belőle…
hm-hm… nagy baj nem lehet, max. legközelebb rám sem kattintanak,
engem meg még az sem érdekel, hogy én mit gondolok magamról…
brrr…. Mennél rosszabb, annál jobb!!! Mert ha a nyüglődésen
keresztül tanulok, akkor nyugodtan fosszam meg magam minden
értéktől, amivel kényeztetne az élet… mert érdekes módón úgy veszem
észre, hogy az élet ezért szeret engem, kényeztet engem,
ha hagyom… csak szegény hiába küzd, hogy engem elégedetté tegyen, a
tenyerén hordozzon…
na ja! Majdnem
bedőltem…
ha annyira szeretne, akkor odafigyelt volna, hogy milyen
kondicionáltságokat ültet belém…
itt szúrta el, akkor meg nekem már utólag ne akarjon kedveskedni,
meg cukkolni, hogy ez a lehetőség is előtted áll, meg ez is, ezt is
élvezhetnéd, ezt is választhatnád meg azt is… mert nagyon jól
tudja, hogy NEM választhatom… csak vágyom rá… brrr… kis genya..
a drága
Balszekár is elmehet a francba… a nagy igazával együtt… és
Balszekárt ráadásul kicsit jobban kedvlem magamnál.. mondjuk meg is
érdemli….
Hát ilyen állapotba vagyok egy ideje… amire nem ok, hogy meg fog
jönni, hogy fonnyadok, hogy nincs pasim, hogy nincs munkám, hogy
nincs pénzem, hogy van viszont jó sok adóságom, hogy a számomra
fontos emberek közül sok nagyon rossz passzban van, stb.
találhatnék ezer okot a nyüglődésre,
de attól még itt a tavasz, attól még lélegzem, létezem,
süt a nap…
jó.. már túlestem minden határon, be is fejezem.. inkább elmegyek
tornázni, két órán keresztül kitombolom magamból ezeket a kis
buzeráns stresszhormonokat,
mert nem hagyom, hogy fizikailag is lerobbantsam magam...
tessék?????? Mit mondtam??? Nem hagyom!!?? okés, fogalmazzunk
helyesen, nem !akarom! hagyni!
Ezek a fraktálok!
Ezekre állandóan rácsodálkozom, de most már napok óta a
fraktálmániám van!!!
Először R/ex mesélt róluk, már vagy 15 éve, de hogy mostanra már
milyen jó kis videókat lehet látni róluk, az csúcs….
Ezen
a képen pl. egy Mandelbrot-halmaz rajzolata látható, ami az egyik
legismertebb fraktálcsalád.
Hogy mi is az a fraktál, az elég ködös volt számomra, matematikai
törvényszerűség, egyenletek, huuu….nem az én világom…
Igazából akkor értettem meg, hogy miről van
szó, mikor a Sierpinski-háromszöggel
találkoztam. Azt értem, az tuti, nem nagyon durva egyenletek,
hanem egy kép, logikus, világos.. hol van ez a matekórák
anyagától?
Egy hete jó kis tibeti zenét kerestem a neten és elkeveredtem a
fraktálos-mandalás-zenés relaxos klipekig. Szöveg nincs rajtuk, de
jól lelazítanak, ha megtalálod a megfelelőt… mert rengeteg van
belőlük, van ami túl pörgős, vibráló, vagy a zene idegesítően
nyugtató, vagy csak túl elektronikus, szóval ezer féle van, érdemes
kóstolgatni őket…
Ezen a linken azokat a relax videókat találjátok, amik a
legjobban tetszettek a rengeteg közül.
Csodálatos világ, és nagyon jól lelazít, kimos. És az bizony ránk
fér, valljuk be. Szerencsére sokféle relaxációs módszer
létezik.
Ha kezdő vagy ezen a téren, és még nem alakult ki az egyéni
technikád, akkor az egyik legegyszerűbb, de hatásos módszer, ha
benyomsz a lejátszódba valami ízlésednek megfelelő zenés-szöveges
anyagot. A mobilt lekapcsolni, kaputelefont mellétenni, gyereket
apjára bízni, kutyát-macskát kizárni, a halak maradhatnak. Azért jó
kezdőként szövegeset hallgatni, mert nem hagy elkalandozni, visz
téged, és ha szót fogadsz, akkor tényleg lelazít. Érdemes többet
meghallgatni, hogy megtaláld az ízlésednek megfelelőt.
Sajnos számomra ezek többsége annyira édesen-ringatóan-csepeg, hogy
hót ideg leszek tőlük (egyedül a Domján féle Sziget, Tükörképem és
a Szeretetfa című meditációs gyakorlatokat tartalmazó CD-t tudtam
végighallgatni néhányszor).
Ha már gyakorlott vagy, akkor elég egy jó zenét betenni, ha pedig
profi vagy, akkor pár másodperc alatt, napközben bármikor
kisimíthatod magad. Ha már erre sincs szükséged, akkor érdekelne,
hogy érted el.
Verőfényest
mindenkinek! :)
A napokban
Photoshoppal szuttyogtam, és közben nézelődtem ez ügyben a neten
is, és nida miket találtam, teljesen lehidaltam némelyiken.
Nem bírtam ki, hogy ne osszam meg, hátha nem láttátok őket.
"Annyit biztosra vettem, hogy a szigeten igen demokratikus, parlamentáris kormányzat uralkodik. Legalábbis eddig akármilyen eljárást kérdeztem, mindenre az volt a felelet, hogy az az én dolgom, saját lépéseimről magam határozok. A szabadság és fegyelem furcsa vegyüléke uralkodott itt, aminek összefüggése egyelőre rejtély volt számomra.
Itt a tavasz! :) Sziasztok!
Hát nem tudom ki mivel töltötte a hosszú hétvégét, de én minden
porcikámmal csak heverésztem a napon… húúú… már nagyon ki voltam
éhezve a sugaraira… (nem érdekel, hogy hánytól-hányig) … lementünk
a tanyára, és csak madarak, lóhorkantás, nap, nap…. kutyák…
nap…. jó, ott volt az Ex is, de
igazából csak javított a hangulatomon… végre pár értelmes mondat,
nem csak uncsi szócséplés… és a halak
is már ébredeznek…. nem egy lármás népség, mint pl. a békák, meg a
szarkák… csak akkor csobognak, ha kaja van… még kicsit lassúak, de már ott napozgattak, ahol a
legsekélyebb a víz… szóval éled a természet…
Tehát... hogy is volt...
Az elején jól ment minden, mint a karikacsapás, de mikor már illett volna belecsöppennem egy elmúlt életbe, hát az nem ment az istennek sem... ez a fránya keresztény kultúra hogy belém itatta már ezt a szót, pedig bármit szívesebben használok helyette, pl. egység, kollektív tudat, közös tudat, lét, stb. na mindegy…
tehát egyre feszültebben tűrtem a nógatást, hogy na érkeznék már meg végre, és hogy mit érzek a lábam alatt, de nem, nem és nem... semmi nem ugrott be magától... gondoltam magamban, na okés, nekem ez sem megy elsőre, az esettanulmány is csak hatodikra sikerült… de már ne legyen nagy blamázs, majd mondok valamit... mivel pár nappal azelőtt voltunk az Alpokban síelni, és azt én nagyon de nagyon imádom, hát rávágtam, hogy na mi van a lábam alatt?
Hát HÓ!
Nem könnyű a téma, amiről most írok….
Bő egy évvel ezelőtt halott mellett töltöttem pár órát… ez
életemben először fordult elő velem, és több szempontból is
meghatározó volt az életemben.
Létezik egy energia, egyfajta mindent átható erőteljes energiarendszer, ami nélkül a fizikai test önmagában nem létezhet és ami támogatja az életfolyamatokat. Ez az élet’energia folytonos, állandó, meg nem szűnő mozgásban, rezgésben, áramlásban van, s az egész univerzumban mindenhol megtalálható. Az ember a nadikon, (ér, csatorna, folyam) és a csakrákon keresztül a szervezet számára életenergiát vesz fel a környezetéből, a kozmoszból, azután rezgésekké alakítja át, ami a fizikai és az energiatestek működéséhez, fenntartásához elengedhetetlenül szükséges.
Ha valaki megtanul
bánni ezekkel az energiákkal, akkor, harmóniát hoz létre a fizikai
és tudati szintek között.
Életfolyamatokat támogat, valamennyi – fizikai, pszichikai,
spirituális – síkon hat.
Támogatja a személyiség fejlődésének folyamatát.
Pozitívan befolyásolja a gyógyulási folyamatokat, enyhíti a
fájdalmat, segít a negatív érzelmek legyőzésében. Megkönnyíti a
nehéz fizikai és pszichikai megterhelés leküzdését, segíti a
tanulást. Előnyösen befolyásolja az emberekhez való
viszonyulásunkat, komoly szerepe van a kapcsolatok építésében,
ápolásában. Serkenti a kreativitást, növeli a teljesítő-képességet.
Elősegíti az önmegismerést, támogatja a könnyebb
beilleszkedést.
Általában az energiákkal, kézrátéttel gyógyító irányzatok, mind tartalmaznak valamiféle hangolási, avatási szertartást, ami után már egy finomabb energiarendszeren keresztül képes az ember kapcsolatba lépni azokkal az erőkkel, amelyek a környezetében, a világegyetemben jelen vannak.
----------------------------------------------------------------------------------
Az ilyen energiákkal kapcsolatos, egyik legmeghökkentőbb élményem, ami világosan bebizonyította, hogy milyen keveset tudok a világ működéséről, azt Bodolai Évának köszönhetem. Ennek a történetét mesélem itt.
Honnan ered, és
mit jelent a feltartott középső ujj?
Verőfényest mindenkinek!
Főleg lánykámnak és kis csapatának, akik mostanra
béreltek ki egy balatoni házat…
Izgult, hogy befér-e minden a táskájába.. ötleteltem, hogy menjen a
gumicsizmába, esőkabátba és a meleg cuccokba, a napszemüveg és a
fürdőruha meg simán befér a táskába… meg hogy hány váltóruhát
vigyen? Sokat, mert nedves időben nehezen száradnak…
Na azért csak kisüt rájuk a nap, már kértem, hogy küldjenek
Ciprusról, ott ugye van bőven…
Ez a középső ujjas cikk azért
került be ide, mert herótom van tőle, hogy olyan dolgokat
használunk, aminek nem tudjuk az eredetét, vagy hogy pontosan mit
is jelent…
pl. itt van rögtön a herótom van’… mi az a herót? Okos ex elég
közel járt, de végül lenyúltam az idegen szavak szótárát, és
felolvastam a családnak… azt már tudom, hogy ritkábban van herótom,
mint hittem.. J))))
De mi a helyzet ezzel a középső ujjal? Na ennek is utána néztem, és tessék, ezeket találtam..
Sziasztok mindenkinek!
Pár perc nevetés, persze, csak ha nem sajnáljátok rá az időt…
Hat perces videofilm egy metróútról…
Van még két másik
nevetős kedvencem, egy esküvős mulatság, és az egyik kedvenc
színészemről egy jól sikerült riportkísérlet... :)
A nevetés kétségkívül az egyik
leghatásosabb gyógymód: igen komoly testi tréning, megmozgatja
egész keringésünket, fokozza a szívműködést, kitágítja az ereket,
és ezzel rövid időn belül egyensúlyba hozza a
vérnyomást.
Sziasztok!
Annyira tetszett nekem ez a
kis film, ez a történet, a mondanivalója, hogy berakom
ide.
Jill Bolte Taylor a Harvard Pszichiátriai Tanszékénolyan dolgozott,
mint agykutató. 1996-ban agyvérzést kapott, és ezzel egy olyan
kutatásra nyílt lehetősége, melyet kevés tudós kívánna önmagának:
belülről vizsgálhatta agyát, a jobb és bal agyfélteke szerepét, az
agyvérzés folyamatát. Szerencsére túlélte és felépült, így saját
szájából hallhatjuk történetét.
Itt megnézhetitek a 20 perces videót, ami ihajladejó,
itt pedig külön is elolvashatjátok a szövegét.
Verőfényest mindenkinek!
Hát lehet rám azt mondani, hogy naív vagyok, vagy bármit, de nekem
akkor is nagyon tetszik ez a próbálkozás… tiszteletem Pásztor
Eszternek…
cigány-freskófalu
http://www.noltv.hu/video/2049.html
Lehet, hogy azért mert
festészeten keresztül segítene az ott élőkön, közelebb áll a
szívemhez, de ahogy belegondoltam, mindenféle szempontból sok jó
származhat belőle…
még egyszer ismeretlenül is gratula Eszternek…
és drukk... drukk... drukk a sikerért!!! :)
Az én képeimet, pedig itt
nézheted meg:
www.kohutekgaleria.hu
Mert a Lujza az fest.
:)
Üdv... :)
A bevezető hosszú naplózásba fulladt, akit csak a dohányzós rész
érdekel, az tekerjen a zöld színnel kiemelt részhez... :)
Ma a Széchenyi büféjében konkrétan füst volt, cigifüst... én meg
úgy felhúztam magam a gátlástalan bagósokon, hogy elhatároztam két
dolgot... az egyik, hogy összeollózom ezt a cikket, a másik az,
hogy legközelebb szép udvariasan megkérem őket, hogy ne már..
igazából már ma is megtettem volna, de nem akartam, mert mire
rájöttem, hogy mi zavar, már indulatok voltak bennem, az meg rossz
tanácsadó.. ha már beindult az egóm, akkor hagyom a fenébe... majd
egy higgadt állapotból, az úgy rendben lesz...
úúútálom a cigifüstöt... ég tőle a szemem, kapar a torkom, és bazi
büdös..
most nem azért, de az ember bőre is beszívja, és hiába fürdesz meg
egy buli után, akkor is érezni, de itt szabok határt... azért
megnyúzni nem fogom magam...
Üdv mindenkinek! :)
Na ex ajánlatára, elmentem Ganga
egyik szatszangjára.
Papadzsi nálam nagyon bejön, kíváncsi voltam a feleségére
is.
Szatszangot eddig csak felvételről láttam, amiket nyilván
megvágtak, és csak a jó kérdéseket hagyták benne, de így
vágatlanul!!... :))))
Viszont Ganga rutinos, és a fejében ott van minden tudás...
ha valaki ennyi időt tölt egy ilyen ember mellett, mint a férje
volt, annak azért van látszatja...
Ő is jókat nevetgélt, van humora, külsőre meg olyan hosszú ujjú,
intelligens kezű, laza stílusú, jó nő... persze ebben a korban, már
hozzáteszik azt a kellemes kifejezést, hogy -korához képest- :)
És sikerült meglepetést okoznia
számomra... nem is egyszer...
Ez disznóság! Imádom, ha barna vagyok, imádok napozni, és télen,
mikor kifakulok, és hiányzik a napfény, a meleg, akkor bizony néha
jól esik egy kis szolis fényterápia...
De ha ilyeneket olvasok akkor hogy barnuljak jó érzéssel??!!!
Krémet, meg a franc se használ, akkor inkább legyek fehér...
Na különben arra jutottam, hogy jó, tudok róla, de ha jól esik,
akkor majd elrendezi a tudatalattim, hogy ne legyen káros... :)
Hát
minden esetre, ilyen fehér, mint mostanában, amióta megszülettem
nem voltam... amúgy olyan bazi egészséges életet élek, ne már, hogy
még ezt se... napozni is fogok, nem bírom ki...
ennek a cikknek a hatására, majd nem kokszolom úgy oda magam a
parton, mint eddig.... és csak 2-3 hetente egyszer megyek el télen
szoliba.... de, hogy nem leszek hófehér, az tuti...
"A rákkockázat legmagasabb kategóriájába sorolták a
nemzetközi szakértők a szoláriumot és az ultraviola sugárzás minden
egyéb fajtáját. Hatását úgy jellemezték, hogy legalább olyan
halálos, mint az arzén vagy a mustárgáz.
A szerdán közzétett új elemzés húsz tanulmány megállapításait
összevetve leszögezte, hogy a harminc év alatti szoláriumozók
körében 75 százalékkal ugrott meg a bőrrák kialakulásának
kockázata.
A Lancet Oncology című orvosi folyóirat online cikkét az
Egészségügyi Világszervezethez (WHO) szaktanácsadójaként működő
lyoni Nemzetközi Rákkutatási Hivatal munkatársai publikálták.
Üdv mindenkinek! :)
A mandala szó az ősi indiai szent
nyelvből, a szanszkritból származik, jelentése kör, korong. A
mandala a kozmosz illetve különféle istenek hindu vagy buddhista
vallási ábrázolása. Elkészítési folyamata maga is egyfajta
meditatív szertartás.
Maga a mandala évezredek óta használatos meditációs eszköz, hiszen
már a nézegetése is harmonizálja az ember működését, pihenteti a
szellemet, kiegyensúlyoz, lecsendesít, kikapcsol.
Üdv... :)
Néha, mikor már nem látni az alagút végét,
akkor valahogy könnyebb visszaesni a tudattalan állapotba.
Tudattalan állapoton azt
értem, mikor újra annyira azonosulok a gondolataimmal, hogy már
elveszítem a figyelő jelenlétet, megint nem vagyok a tudatában
annak, hogy éppen mi játszódik bennem.
Amikor nem tudom’
hogy mit gondolok, akkor nagyon könnyen érzelmekké, fizikai
állapotokká erősödnek a gondolat energiái. Minél nehezebb
helyzetben van az ember, annál inkább próbára van téve a képessége,
hogy mennyire tud figyelni. Hiába, nem könnyű ez a kötéltánc, főleg
nem akkor, mikor az embert épp kihívások érik.
De hát azt mondják, könnyű egy
kolostorban szentnek maradni, de próbáld meg egy bordélyházban!
Sziasztok! :)
Viszem tovább a témát, hogy mi is a
legtöbb bajunk forrása, és mi lehet a segítség.
A probléma tehát, hogy az egóval, a fejünkben szóló hanggal, a
gondolatainkkal, a kis történetünkkel azonosítjuk magunkat, hogy
azok vagyunk mi.
Ezen kell változtatni, de
hogyan?
Spirituális fogyókúra tippek következnek.
Tehát célom a gondolatmentes állapot elérése...
Minél kevesebbet akarok gondolkozni…
Persze nyugalom… nem a hasznos, szükséges gondolatok a kerülendők,
hanem a felesleges agyalás, ami csak arra jó, hogy problémákat,
konfliktusokat szüljön a világba.