Szürkés sztori...
Üdv!
A nyelv csodái, magyar a magyart nézheti bambán, pedig helyesen foglamaztak...
Na elmesélem... van egy kutyánk a tanyán, Szürkének hívjuk, mert kiskorában az is volt, de mire megnőtt alig maradt rajta szürkés terület, ilyen drappos jószág lett, és teljesen busa, keverék külsejü házörző vált belőle... a farkát az anyját
ól örökölte, mert annak még vágott farkú dobberman anyukája volt, és valamiért az okosabb kölykei már eleve csutka farokkal jöttek a világra, (úgy látszik nem tudták, hogy jó helyre születnek, mert eszünk ágába sem lenne megcsonkítani őket) ... tehát van ez a drága eb, ezzel a fircsa külsejével és a Szürke névre hallgat...
a minap sétálunk a lánykámmal hazafele, és látunk egy fekete falusi mixet sétáltató nőt közeledni... nézzük az ebet, és mondom a lánykámnak:
-Te, ennek olyan Szürkés feje van, csak feketébe...
-Aha, tényleg...
na most képzeljétek a gazdi arcát... olyan kis -mivan???-, olyan kis -????-, olyan kis -mitmondtak??- kifejezéssel ment tovább...
én nagyokat kuncogok rajta azóta is... meg azt ismeritek, hogy
-egyszer ütöttem mellé, azóta kék az ég-
vagy már kérdeztem? ezzel egy kőkemény 16 éves srác jellemzi magát a neten... :)