Popper Péter: Praxis
idézet
„A kisfiú természetesen nem volt néma. Jól megteremtett felső tagozatos diák az általánosban, csak megfontolta, hogy hol, mikor szólal, meg és mit mond. Az iskola nem tartozott a beszédre késztető helyek közé. A szülők kétségbeesve rohantak az orvoshoz.
-Képzelje, doktor, az órákon nem hajlandó felelni. Némán megvárja, amíg beírják neki az elégtelent. Mi lesz ebből? Megbolondult? Kíváncsiak vagyunk, magával szóba áll-e?
Velem szóba állt. Rövidesen kiderült, hogy rettenetes bukásfóbia uralkodott el rajta. Már egy egyes osztályzat gondolatára remegni kezdett a szálszéle, könnyek öntötték el a szemét, mozgásvihara lett és menekülni próbált a saját belső feszültsége elől. A bukásfóbia volt a gyerek pokla. Logikailag megközelíthetetlen volt.
-Nézd, ha felelsz, sikerülhet jelesre, jóra, közepesre, elégségesre, elégtelenre. De ha nem felelsz, csak egyest kaphatsz, ami nyílegyenesen vezet a bukáshoz.
Nem mondtam újat neki. Akkor következett a tanár-idomítás. Technikák a tanár nevetségessé tételére, presztízsének rombolására. Tetszett neki, pompásan szórakozott az ötleteimen, de nem merte megcsinálni. Megmaradt vágyfantáziának. Felhívtam a figyelmét arra is, hogy még a legszigorúbb tanár fenekén is van egy kis fekete lyuk…Amin keresztül bélszeleket bocsát ki és kakál. Elmeséltem neki a nagyothalló tanár történetét, aki nem hallotta a saját fingását, és utána mindig megelégedetten bámult a körülötte ülőkre.
-Na, ez jól sikerült.
Tovább »
Az egyén hogyan viselkedjék, ha már ideszületett?
"Amikor az erkölcsi fejlődést tanítom, mindig feláll egy egyetemista: „Tanár úr, a tisztességes embernek jobb sora van az életben?” „Nem, fiam, azt tapasztalatom, rosszabb sora van. Tisztességesnek lenni nem jutalmazott magatartás, hanem rizikó.” „Akkor miért tetszik bennünket tisztességre tanítani?” „Fiam, én nem azt tanítom, hogy tisztességesnek lenni jó üzlet. Az ember nem azért tisztességes, mert azzal jól jár, hanem annak ellenére tisztességes, hogy el kell szenvednie a tisztességesség negatív következményeit.” Sokan kérdik tőlem mostanában, mire neveljék a gyereküket. Mondván, ha tudomásul veszik a társadalmi realitásokat, akkor hagyni kell simlissé válni, pillanatnyi hasznok szerint tevékenykedni, és sikeres ember lesz belőle. Aminek az az ára, hogy morálisan és érzelmileg is iszonyú messze kerül a szülőktől. Vagy lehet a saját erkölcsi normák szerint nevelni – baleknek. És én nem tudok mit tanácsolni."
Tovább »
Popper Pétertől idézek:
"Mondja egyik kollégám, hogy baj van a tizenhét éves fiával, depressziós, képtelen kiszedni belőle, mi a gond, foglalkozzam kicsit vele. Kiderült, a srác villamosra várt a barátnőjével, amikor a megállóban beléjük kötött három bőrfejű szörnyeteg. Lekurvázták a lányt, leköpték őket.
A srác sokkot kapott, mukkanni sem bírt. Amikor látták, hogy nem mozdul, még egyszer leköpték, hogy ez dinka, és otthagyták. A lány szerint a lehető legokosabban viselkedett, hiszen ha ellenáll, leütik, de a fiú képtelen volt megbocsátani magának a gyávaságot. Amúgy a megállóban állt még hat-nyolc ember, egyik sem segített. Mondja a gyerek: „Ott értettem meg, Péter bácsi, mi az a fasizmus.”
Tovább »
További popper péter bejegyzések a Blogteren
