Sziasztok!
Tegnap írtam a betegségek lelki okairól. Kiírok most néhány példát az említett könyvből (Dahlke: Út a teljességhez), és gondoljatok utána, az ismeretségi körötökben mennyire látjátok úgy, hogy stimmel a dolog. Különben a maszek véleményem, hogy végülis teljesen mindegy, hogy igazak-e ezek a dolgok vagy nem, a lényeg az, hogy mindegyiknek a feldolgozása pozitív irányú változtatást idézne elő az életünkben, tehát csak hasznunkra lehet. :)
Alacsony vérnyomás:
meghátrál az ellenállás és a kihívások elől, nem deríti fel a saját határait, elmenekül a konfliktusok elől, látszólag lemond a hatalmáról, nem vállal felelőséget, az ájulásba menekül, az állhatatosság és az egyenesség hiánya, a szédüléssel szédíti környezetét, áldozatszerep, csigaszerep, félelem, (hideg végtagok) nincs meg a készség a kapcsolat felvételére, erőtlen, levert, passzív állapot, gyermeki hozzáállás a világhoz, (majd a papa, férj megoldja) gyakori hajlam az ünneprontásra, depresszióra...
Feldolgozás: az erőtlenség, ernyedtség helyett valódi ellazulás, a teremtés csodájával szemben felismerni saját kicsinységünket, gyengeségünket, önszántunkból lemondani, ahelyett, hogy harcolnánk
Tovább »
Mint tudjuk minden betegség pszichoszomatikus, azaz betegségeinket lelki problémáink okozzák.
A modern orvostudomány ezt nem veszi figyelembe és a test és a lélek szétválasztásával, csak tüneti szinten gyógyít, csak a beteg szerveket, testrészeket kezeli.
Azonban ha a kiváltó okkal nem törődünk, akkor az újra és újra manifesztálódik, vándorol testrészről testrészre, krónikus vagy gyógyíthatatlan betegséggé súlyosbodik.
Vegyünk egy példát: ha az autónkban el kezd villogni egy piros jelzőlámpa, az azt jelzi, hogy valami a kocsiban nem működik rendeltetésszerűen. Ilyenkor a szerelőnek nem elég csak a lámpát kicsavarni, hogy ne zavarjon minket a villogás, hanem az okot kell megszüntetni, hogy ne legyen szükség a villogásra. Az orvosok csak a lámpát gyógyítják meg.
Nagyon fontos tehát, hogy amit egyelőre nem várhatunk el az orvosoktól, (tisztelet a kivételnek) azt mi magunk megtegyük, tehát fizikai egészségünk érdekében lelkiéletünk egészségével, tisztántartásával is foglalkozzunk.
És nem csak a saját egészségünk érdekében, hanem a körülöttünk élők érdekében is. Hogy betegségeinket lelki problémáink okozzák, így végsősoron mi okozzuk őket magunknak, ha problémáinkat szőnyeg alá söpörjük, elsőre talán nehéz elfogadni.
Persze nem tudatosan választjuk a betegséget, nem szánt szándékkal menekülünk bele, ha már nincs kiút.
Tovább »
További rüdiger dahlke bejegyzések a Blogteren